CsCs Retró: Müller Péter az örömről

Már számtalan emberi érzést öntött szavakba, írt le és fogalmazott meg könyveiben. ’’Müller Péter mesél. Szerelemről, családról, életről, mámorról, anyák bölcsességéről, párkapcsolatokról, az emberi lélek és az angyalok titkairól. Különös történetek és mély gondolatok gyöngyszemeit fűzi föl egyetlen szálra. Ezt a szálat úgy hívják: Öröm. Aki olvasta az író Szeretetkönyvét, s nagysikerű sorozatát, a Boldog lelkek táncát, most felidézheti és folytathatja a beszélgetést; új, megrendítő érzésekkel és varázslatos mesékkel’’.

- Az öröm egy felszabadulás-élmény, amikor a gondok és a nehézségek megoldódnak, meggyógyulunk testileg–lelkileg. Ez az érzés általában ott születik meg, ahol szenvedés volt. Figyeljük csak meg a filmeket, regényeket, vagy akár az operetteket: a hősök először válságban vannak, majd ezt követi a happy end. Minden műalkotás üteme erre épül. Botorkálunk, szomorúak vagyunk, szenvedünk, majd jön az öröm. Ezeket ne tévesszük össze az úgy nevezett reklámörömmel: ha egy bizonyos mosóporral mosunk, akkor boldogok vagyunk.

Az író szerint ’’gyárilag’’ gyermekkorunkban voltunk a legboldogabbak. Akkor még őszintén, gondtalanul mosolygunk és felhőtlen az örömünk. Ettől függetlenül rengeteg olyan pillanat van, aminek örülnünk kell(ene).

- Számomra egy örömteli pillanat volt például, amikor megálltam a körúton, körülöttem hatalmas zaj, bezingőz, robogtak a villamosok, és mégis minden ok nélkül azt éreztem, hogy a szívem tele volt boldogsággal. Úgy gondolom, hogy ilyen örömteli pillanatokat bármikor elkaphatunk.

Tévhit, hogy az örömhöz, vagy a boldogsághoz mindig kell valami nagy dolog. Akkor is örülhetnénk, ha nem nyerünk a lottón. Ez talán magyar mentalitás is, hiszen az európaiak között mi az átlagnál pesszimistábbak vagyunk.

- Még a Himnuszunk is szomorú. Nehéz megmondani mitől vagyunk mi ilyenek, de egész életemben azon dolgozom, hogy ezt átváltoztassam. Leírtam az egyik álmomat, aminek a végén a halálából feltámadt Bartók Béla egy gyönyörű, vidám Himnuszt ír az országnak.

Az Örömkönyvben olyan történeteket olvashatunk, melyek Müller Péterről, de főként az édesanyjáról szólnak, akitől az író többet kapott és tanult, mint egy tanítómestertől.

- Rendkívül bölcs asszony, akin láthattam, hogyan éli át a szenvedést, a háborút, és miként nevel. Ezáltal jobban meg tudom érteni a női lelket is.

- 55 kis történet, melyek között számtalan színházi, nem nehéz, de remélem érdemes olvasmány - ez az Örömkönyv.