Cseh Laci visszautasította Amerikát VIDEÓ

Vágatlanul – Cseh Laci szerelemről, sportról, népszerűségről
Hol tart jelenleg életed filmje?
Hát remélem, hogy az elején! Egyébként minden emberi élet fordulatokkal van tele, jobb-rosszabb pillanatokkal, az én életem is ugyanilyen, és a sport által kicsit a közönség, a többi ember felé is nyitottabb.
Autók.
Próbálok odafigyelni, próbálok olyan lépéseket elkerülni, aminek sérülés lenne a vége, és nagyon veszélyes dolgokat nem csinálok. Én csak annyit vállalok el, amennyi belefér az időmbe, és nem megy az úszás rovására. Van egy bizonyos határ, ami fölé nem megyek. Az, hogy az utcán megismernek, vagy csak autogramot kérnek, bárhova megyek, vagy csak gratulálnak, köszönnek, ez nekem nagyon jól esik, és ez nekem nagyon megtisztelő. És ez is éltet a továbbiakban, és ez is erőt tud adni nekem.
Film.
Én nagyon szeretem a filmeket, és örömmel vállaltam el egy ilyen felkérést, népszerűsítendő a filmeket.
Phelps.
Én egyáltalán nem érzem azt, hogy szerencsétlen időszakban vagyok. Én örülök, hogy a világ legnagyobb úszója ellen, jelenlegi legnagyobb úszója ellen versenyezhetek. És hát az a célom, hogy őt legyőzzem, és én úgy gondolom, hogy ő előreviszi az úszósportot. És ha ő nem lenne, lehet, hogy mi sem beszélgetnénk itt.
Szülők.
Természetesen nagyon nagy segítség, hogy édesapám régen úszott, de azért tegyük hozzá, hogy kellett édesanyám is, aki rengeteget segített, amikor édesapám hozott-vitt edzésekre, versenyekre, vagy bárhova máshova, akkor édesanyám dolgozott, és ő volt az üzletben állandóan. De hát a nagyszülők is ugyanúgy segítettek, úgyhogy ez egy közös munka. Az némi plusz segítséget jelent, hogy édesapám régen ezt ugyanúgy űzte és a mai napig hasznos tanácsokkal tud ellátni.
Amerika.
Lett volna lehetőségem külföldön tanulni, főként Amerikában, egy egyetemen, és ott a helyi úszócsapatban edzeni, versenyezni. De én úgy éreztem, hogy annyira szeretem Magyarországot, és annyira jók itthon is a szakemberek, hogy én itthon maradok. És úgy érzem, ez kifizetődött, és meglett az eredménye. Abszolút nem érzem azt, hogy elszalasztottam egy lehetőséget, hogy kint kellett volna tanulnom.
Gyurtáék, Katinka.
Nem is irigységnek nevezném, hanem az arany utáni vágyamnak, hogy én szeretnék, én is szeretnék a legjobb lenni, ilyen érzésem volt, de egyébként nagyon örültem az ő sikerüknek. És azt mondom, hogy bárcsak még több ilyen siker lehetne. Vagy hát kívánom is, hogy legyen is. Igazából kell ez, legyen minél erősebb a magyar csapat, érjünk el minél jobb helyezéseket és ne csak az legyen, hogy én legyek a legjobb, hanem ott van mögöttem a többi magyar is.
Szerelem.
Most remekül megvagyok, megvagyunk. És hát remélem, a továbbiakban is így leszünk. Remélem, hogy az úszásból még rengeteg örömöm fog fakadni, és remélem, még jó pár évig sikerül majd azt csinálnom.
Vége.
A Reflektor teljes riportja itt látható!





























