Halál a szerelemért

Szűccsel akarták elrettenteni a focistákat a disszidálástól

XXI. Század - Békéssy Olga
2006-03-14 13:57:58
Kovács Erzsi élete nagy tragédiájáról mesélt a 21. században. Húsz éves volt, amikor megismerte Szűcs Sándort, a Dózsa focistáját, és rögtön beleszeretett. A férfi nős volt, ő férjezett, szerelmüket, mint a szocialista erkölcshöz nem illőt, mindenki rossz szemmel nézte. Megpróbáltak nyugatra szökni, de lebuktak. A férfit kivégezték.

Kovács Erzsi még nem volt ismert, amikor alig húsz évesen első férjével, egy zenésszel balatoni turnéra utazott. Férje nagy futballrajongóként, amikor meghallotta, hogy a Dózsa Hévízen edzőtáborozik, megszervezett egy találkozót a focistákkal.


Ülnek szemben a futballisták, és egyszer csak összeakadt a tekintetünk Szűcs Sándorral. A balatoni nyár után Pesten váratlanul megszólalt Erzsiéknél a telefon.


'Szűcs Sándor vagyok'... - és szeretne találkozni velem. Én persze rögtön igent mondtam rá' – mesélte Kovács Erzsi.


Pár nap múlva Kovács Erzsi összepakolt, elköltözött a férjétől - albérletbe. Szűcs Sándor, pedig szinte minden nap meglátogatta. A huszonkilenc éves futballista nős volt két gyermekkel, ezért szerelmüket titkolni próbálták, de persze kitudódott.


'Szűcs Sanyi nagy népszerűségnek örvendett Újpesten. Az hamar kirobbant, hogy a Kovács Erzsi, aki nagyon népszerű énekesnő volt, és a Szűcs Sándor között szerelmi állapot alakult' – mondta Grosics Gyula.


A férfi nem akarta elhagyni a családját, de a Belügyminisztériumhoz tartozó Dózsa vezetésének ez nem volt elég. Az követelték: szakítson Erzsivel. Az asszonyt esténként a lakása előtt igazoltatták és kikérdezték: hol, mikor és kivel találkozott. Köztük volt-e Szűcs. Akit szintén nem hagytak békén.


'Behívatta őt az akkori Dózsa vezetője -Csáki Sándor, már meg merem mondani a nevét- megfenyegette, hogy ez a kapcsolat a szocialista erkölcsökbe ütközik, szóval azonnali hatállyal szüntesse meg ezt a kapcsolatot, mert ha nem, engem leinternálnak, őt pedig elviszik egy olyan táborba, ahonnan a lábát ki nem teheti' – mondta Kovács Erzsi.

Egyébként a focisták jól éltek. Könnyen jutottak lakáshoz, élelmiszercsomagot kaptak. Még az akkor ritka déligyümölcsből is jutott nekik. Keresetüket pedig kiegészíthették.


'Farkas Mihály összehívta a csapatot, mivel az állam nem tudja honorálni az eredményeket, mert erre nincs pénz, hozzunk olyan árukcikkeket, amiket nyugaton, dömping áron lehet vásárolni, és mivel Magyarországon nem kapható, itt főleg nylon harisnyáról volt szó, hozzuk be és itt értékesítsük' – mesél a fizetés-kiegészítésről Grosics Gyula.


De  hiába volt a viszonylagos jólét, ha nem volt szabadságuk. A belügyes Dózsa tagjait rendőri állományba vették. Egyenruhát és fegyvert is kaptak.


Szűcs Sándorék csak úgy vethettek volna véget zaklatásuknak, ha külföldre szöknek. A tehetséges játékos egy olasz csapattól kapott ajánlatot. De valahogy át kellett szökni a határon. Nyugatra. Ez szinte lehetetlen volt. Segítség kellett. Egy embercsempészé.


Erzsiéknek is ajánlottak segítséget. Egy kollegája mutatta be őket Kovács Józsefnek, aki a barát szerint már sok embert átszöktetett a zöldhatáron.


'Ő elmondta, hogy neki birtoka van Nagytilajban, ami hosszú évekkel később megtudtam, hogy 60 kilométerre volt a határtól. Azt mondta, hogy átvisz bennünket, és kér 5000 dollárt és fél kiló aranyat' – mondta Kovács Erzsi.


A szökést gyorsan megszervezték. Az embercsempész Kovács még arra is rávette Erzsit, hogy kérjen kölcsön egy autót.


'Elvitt engem a Gellért szálló presszójába. Mint kiderült, én egy álló órán keresztül könyörögtem egy civil ÁVO-snak, hogy adja kölcsön a kocsiját' - meséli az énekesnő.


Nem Szűcs Sándor volt az első focista, aki nyugatra akart szökni. Nem sokkal korábban tizennyolc, jórészt válogatott focista akart Olaszországba disszidálni. A jobb élet reményében.


De még az indulás előtt lebuktak. Egy csapattárs besúgta őket.


'A névsort is, indulási helyeket is közölte az ÁVH-val, úgyhogy az indulás napján már mindent tudtak rólunk, hogy milyen csoportokban, honnan, milyen helyekről indulunk személykocsikkal Jugoszlávián keresztül Olaszországba' – mondta Grosics.


A csapattársakat még idejében figyelmeztették, de Grosicsot nem érték el. A kapust letartóztatták, és bevitték az ÁVO-ra.

Szűcs Sándort és Kovács Erzsit azonban senki sem figyelmeztette, hogy provokátor áldozatai.


'A Szűcs nem is sejthette, hogy úgy szervezték be, hogy már előre halálra volt ítélve' – mondta Grosics.


Március 6-án elindult Szűcs Sándor és Kovács Erzsi a zöldhatár felé. Sándor magával vitte pisztolyát, mert az állítólagos embercsempész erre kérte.


'Útközben megjelent egy fekete Tátra kocsi - akkor még nem volt ekkora forgalom mint ma - az elment, visszajött, elment, visszajött és mondtam is, hogy ez biztosan csak minket kísér. Á, csak képzelődsz' – emlékszik vissza kettejük párbeszédére Kovács Erzsi.


A provokatőr azonban még Nagytilaj előtt rendszámot cserélt. Útközben még egy rendőrt is megkérdezett, hogy merre kell menni Nagytilajba. Később kiderült: ez volt a jelszó.


'És egyszercsak megjelent a kocsi mellett egy ávós tiszt, mellette két másik fegyverrel, meg kellett állni, ki a kocsiból, és az ávósok az árokból ugrottak elő, egész kis hadsereg. Persze őt megmotozták, és ott volt nála a fegyver' – mondta Kovács Erzsi.


Erzsiéket Szombatthelyre vitték, a rendőrségre.


'A falhoz állítottak, reggelig ott álltunk. A besúgót bevitték az irodába, ő kialudta magát, reggel jött ki kipihenten, akkor már tudtam, hogy baj van' – meséli a történteket Kovács Erzsi.


Erzsit és szerelmét Budapesten, a Fő utcán lévő Államvédelmi Hatósághoz hozták. Ide került későbbi rabtársa, a korábban gyermekszínészként híressé vált Ádám Klára is.


Ádám Klárát is hazaárulással vádolták, mert vőlegényével együtt egy zöldhatáron átjött fiúval barátkoztak. A vizsgálati fogságban ugyanazt élte át, amit Erzsi. 


'Egy lavór, abban víz, ezt végig hordták zárkáról-zárkára és egy törülköző - ez volt… És egész éjjel égett a lámpa, fa priccs volt, fal felé nem lehetett fordulni' – emlékszik vissza Ádám Klára.

Az ÁVO fogdájában az embertelen körülmények azt szolgálták, hogy megtörjék a gyanúsítottakat. A véres verések mellett méltóságukban is meg akarták őket alázni, hogy hamarabb valljanak.


'Először az ÁVH-n voltam, elég hosszú ideig egy másik nővel, és onnan átadtak a katonai börtönbe. Jött értem egy fegyőrnő, és egy emelettel lejjebb kellett menni. És mondta: ahogy elnézem magát, milyen kár magáért, már látom, hogy fog lógni az akasztófán!' – emlékszik vissza Kovács Erzsi.


Szűcs Sándor és Kovács Erzsi perét gyorsított eljárásban tárgyalta a katonai bíróság. A tárgyalás végig titkos volt, a folyosón fegyveres katonák álltak. A vádlottakon és a bírákon kívül senki sem mehetett be a terembe, ügyvédet nem fogadhattak. Ugyan volt kirendelt védőjük, de egyszer sem beszélhettek vele.


'A tárgyaláson egymás mellé kerültünk, és valahogy ő még akkor sem hitte el, hogy ebből komolyabb baj lehet. Azt mondta, hogy ő egy válogatott focista, és nem csinált semmit, külföldre akart menni. Mondta nekem, hogy ne félj, nem fog történni semmi' – mesélt a tárgyalásról Kovács Erzsi.


„A budapesti katonai törvényszék Szűcs Sándor rendőr főhadnagy és társai ellen külföldre szökés büntette miatt indított ügyben 1951. május hó 19. napján megtartott nem nyilvános főtárgyaláson a következő ítéletet hozta: Szűcs Sándor fővádlottat, az 1950. évi 26 sz. törvény alapján összbüntetésül kötél általi halálbüntetésre mint fő-, bárhol található vagyonának elkobzására, mint mellékbüntetésre ítéli. Boros Lászlóné, született Kovács Erzsébet másodrendű vádlottat összbüntetésül négy évi börtönbüntetésre, mint fő-, továbbá öt évi közügyektől való eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítéli” - hangzott az ítélet.


A másodfokú bíróság május 26-án helyben hagyta Szűcs Sándor halálos ítéletét. Egy nappal később a magyar válogatott 6-0-ra legyőzte a lengyel csapatot.


'Amikor másodszor is kimondták a kötél általi halált, én elvesztettem a fejemet, odarohantam a bíróhoz és könyörögtem neki, hogy engedje meg, hogy beszélhessek vele. Kivittek a folyosóra, és könyörögtem, hogy kérjen kegyelmet, de ő nem kért. Azt mondta, hogy ha ezért kivégeznek, akkor végezzenek ki. Azt mondta: ha én veled nem élhetek Erzsi, akkor nekem nem kell az élet'.


'Engem felvittek a zárkába, a vaságy szélébe vertem a fejemet, azt hittem, hogy megőrültem, és azt kívántam, hogy én is halljak meg. Nem hittem el, nem hittem el, hogy kivégzik!'...

Szűcs Sándor a siralomházban rádöbbent, hogy baj van. Kijuttatott egy üzenetet sporttársának, Szusza Ferencnek, a csatárnak, hogy segítsen.


'Bent volt a cédula: halálra vagyok ítélve, mentsetek meg!' – meséli a történteket Szusza Ferenc.


'Szaladtam a telefonhoz, meg voltam ijedve, felhívtam a Börzsölyit, az Öcsit és a Bozsikot. Mondom, segítsetek, mert tudtam, hogy a Farkas Mihállyal jóban vannak. Hogy a Szűcs Sanyi halálra ítélt kegyelmi kérvényére a Rákosi titkárságán fogadjanak minket' – mesélte Szusza Ferenc.


De a levél lassan érkezett meg, a focisták elkéstek.


'Bozsik, Puskás és én kihallgatást kértünk Farkas Mihálytól, aki akkor a honvédelmi miniszter volt. Fogadott bennünket, és meghallgatta a kérésünket. Azt kértük, hogy a Szűcs Sanyi ne kapjon súlyos ítéletet. Meg is ígérte. Miután megígérte, kiderült, hogy a halálos ítéletet már végrehajtották' – mondta Grosics Gyula.


Kovács Erzsi a börtönben ezalatt mindenféle híreket kapott. Például, hogy Sándort munkatáborban látták... Reménykedett.


'Akkor tudtam meg, amikor kijöttem a börtönből, hogy június negyedikén felakasztották. Most megsemmisítették ezt az ítéletet, én kapok 9000 Ft. kárpótlást havonta, az ő életét már nem tudják visszaadni' – mondta Kovács Erzsi.


Ma már tudjuk, méghozzá annak a bírónak a visszaemlékezéséből, aki Szűcs Sándor akasztásánál ott volt, hogy a futballistát egy soha ki nem hirdetett, 1950-ben hozott törvényerejű rendelet alapján végezték ki.


Ez arról szólt, hogyha valaki fegyverrel szökik külföldre, akkor még a kísérletet is halállal büntetik. Ezt a törvény a katonai bíró visszaemlékezése szerint csupán ebben az egy esetben alkalmazták.

'Ha a tévében látok valami ilyesmit akasztással kapcsolatban, hogy valakinek a fejére húzzák a zsákot, rosszul leszek, mert én el tudom képzelni, hogy mikor ő állítólag megszólalt, hogy uraim, én nem csináltam semmit. Ezt mondta az akasztófa alatt' – mondta Kovács Erzsi.


'Miután előre el volt döntve, hogy ez egy elrettentő lehetőség a többi játékos felé, hogy elriasszák még a gondolatától is, szegény Szűcs Sanyi így vált az áldozatává a magyar labdarúgás helyzetének' – mondta Grosics.


Kovács Erzsi végül több mint három évet ült börtönben. Az első évben csak egy levelet írhattak az elítéltek haza, a másodiktól már látogatót is fogadhattak. Erzsi kőművesként dolgozott. Ő is építette a szigethalmi autógyárat. Majd Kalocsára került.


Erzsit a börtönben csak anyja látogatta. Az asszony börtönviselt lánya miatt elvesztette munkáját. Utcaseprőként dolgozott. Kovács Erzsi 1954-ben kiszabadult. Ekkor tudta meg, hogy Szűcs Sándort kivégezték.


'Akkor szakadt rám minden, hogy én tulajdonképpen a börtönben fiatal lányként dolgozva, mindent túlélve, akkor mondtam, hogy hoppá, ez megtörténhet? Két hétig voltam az idegosztályon, valahogy összekapartak, és aztán elkezdtem élni az életemet' – mondta Kovács Erzsi.

Kovács Erzsi adminisztrátorként helyezkedett el, majd újra énekelni kezdett. Egyre nagyobb sikerrel. Még filmszerepet is kapott. Németh Lehellel és a Holéczy együttessel járták az országot. Óriási sikerük volt. A táncdalfesztiválon már nem szerepelt, mert a hanglemezgyár vezetése úgy döntött: már nem kell a közönségnek.


'Elmentem külföldre dolgozni hivatalosan, amikor közölték velem "64-ben, hogy nincs rám szükség, és át kell adnom a helyemet a fiataloknak' – meséli további életét Kovács Erzsi.


A pár hónapból 14 év lett. Ám aztán hazajött és újrakezdte. A közönség addigra már majdnem elfeledte. Vidéki kocsmákban lépett fel, néha rettenetes körülmények között.


'Kimentem a színpadra, bemondták, hogy Kovács Erzsi: gyenge kis taps volt, de amikor elkezdtem énekelni a régi slágereimet, a Tűzpiros virágot, a Rejtélyt, akkor az volt: uramisten, honnan jött ez a nő elő!'.


Kovács Erzsi azt mondja: nem akar többet beszélni szerelmének történetéről. Most is csak azért engedte meg a felvételeket, hogy azok az idők ne jöhessenek vissza.


'Valahol az hajt, hogy a fiatalok tudják meg, hogy milyen világot értünk, és harcoljanak az ellen, hogy ez még egyszer visszajöjjön, mert ezt csak a kommunizmusban lehetett megtenni. És nem csak mi voltunk ilyenek. De azt, hogy valakit ezért halálra ítéljenek, és ilyen ocsmány módon felakasszanak, ez soha többet ne történhessen meg' – mondta Kovács Erzsi.

RTL II: Kancellárok kezelik az egyetemek pénzét
2014-07-24
Bálnával kajakoztak
2014-07-24
Maláj gép: Eltűnhettek a bizonyítékok
2014-07-24
Megint eltűnt egy utasszállító
2014-07-24
Sztárépítészek a Balatonon
2014-07-24
Zsiráfpedikűr a győri állatkertben
2014-07-24
Ki lesz Tarlós kihívója?
2014-07-24
Szó szerint egyező tanulmányok
2014-07-24
Karácsony: A mutyi emlékműve
2014-07-24
Nem fér bele a támogatott autóba a kerekesszék
2014-07-24

FELTÖLTÉS

Legyen ön is a szerkesztőnk!

Ha híreinkkel kapcsolatos felvételei vannak, vagy szeretné velünk megosztani saját fotóit, videóit, töltse fel azokat!
A legjobb felvételek bekerülnek a híradóba és felkerülnek honlapunkra.
A feltöltéshez kattintson ide. (Max 100 MB)