H1N1-szankciók a veszprémi kórházban

A veszprémi kórház dolgozóinak harminc százaléka oltatta be magát eddig H1N1 ellen. Az igazgató szerint ez nem elég, ezért levelet írt a munkatársainak. A levél elsősorban azoknak szól, akik még nem oltatták be magukat.

„Amennyiben a dolgozó megbetegszik, és mivel ő nem tartotta be azokat az eszközöket, amit mi a rendelkezésére bocsájtottunk, nyilvánvaló, hogy ő tevőlegesen vett részt az ő betegségének a kialakításában, ennek megfelelően ezt nem tudjuk foglalkoztatási betegségnek tekinteni” – mondta dr. Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója.

A foglakoztatási betegség után ugyanis 100 százalékos táppénz jár. Rácz Jenő viszont csak az alacsonyabb táppénzt adná azoknak, akik egy pácienstől kapták el a H1N1-et és nem oltatták be magukat. Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet ezt másképp látja.

„A jogszabály azt mondja, hogy ha munkavégzés foglalkozás gyakorlása közben következik be egészségkárosodás, például vírusfertőzés, akkor foglalkozási megbetegedés. Erre pedig megfelelő ellátás jár. A munkáltató igazgatója ezt nem döntheti el” – mondta dr. Nagy Károly, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet főosztályvezetője.

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet tanácselnöke szerint nagyon kevés a panasz az oltóanyagra. Két millió oltás után összesen 172 panaszt jegyeztek fel.

„A mellékhatások zöme gyenge. Egymillió oltás után persze mindig becsúszik egy-egy súlyosabb mellékhatás, de ha a magyar vakcinát összehasonlítom a többi európaival, akkor még mindig messze a legkevesebb mellékhatása van. Tehát minden félelelem indokolatlan” – mondta dr. Paál Tamás Országos Gyógyszerészeti Intézet tanácselnök.

A professzor szerint a hagyományos influenza elleni oltásnak kétszer annyi mellékhatása van, mint az újinfluenza elleni vakcinának.