Haiti: pokolból a pokolba

Haitit január 12-én rázta meg a Richter skála szerinti 7-es erősségű földmozgás. Néhány nappal a katasztrófa után a fővárosban, Port-au-Prince-ben elszabadult a pokol. Az utcákon tömegesen megjelentek a fosztogatók, a lövöldözések állandósultak, a közbiztonság, amely a földrengés előtt is ingatag volt, mára gyakorlatilag összeomlott.

Hatalmi civódások, bukott elnök és éhséglázadás

A spanyol, majd francia gyarmat 1804-ben lett független. Haiti volt az első ország a világon, ahol betiltották a rabszolgatartást. A bennszülött vezér, Jean-Jacques Dessalines meggyilkolása után az ország két részre szakadt: északi királyságra és déli köztársaságra. Amikor Jean Pierre Boyer lett a köztársasági elnök, egyesítette a két részt és meghódította a sziget keleti felét. Az elnök távozását azonban államcsínyek hosszú sora követte. Kevés államfőt foglalkoztatott Haiti fejlődése, az ország elszegényedett. A XX. század elejére állandósultak a felkelések az országban.

Haitit 1915-ben megszállta az Amerikai Egyesült Államok és 1934-ig tartotta uralma alatt. Egy katonai puccs után François Duvaliert (gúnynevén: Papa Doc) választották elnökké, aki kegyetlen diktátor volt, halála után fia (gúnynevén: Baby Doc) vette át a hatalmat, de őt a nép egy felkelés alkalmával, 1986-ban elűzte az országból.

Az első szabadon választott elnök az egykori katolikus pap, Jean Bertrande Aristide volt, de nem foglalhatta el a hivatalát: megválasztását katonai puccs és polgárháború követte 1991-ben. Ezután az ENSZ amerikai csapatokat küldött a rend helyreállítására, és a 2000-ben kiírt választásokon újra a korábbi elnök kapott bizalma. Miután Aristide elfoglalta posztját, azonnal nekilátott az új diktatúra kiépítéséhez. Néhány hónap múlva tömegtüntetések törtek ki ellene, 2004. február 29-én végül az amerikai katonák menekítették ki az országból. A politikus azóta a Dél-afrikai Köztársaságban él.

A karib-tengeri országban kialakult zűrzavaros helyzet azonban még ekkor sem ért véget. Az ENSZ békefenntartói napokig harcoltak a volt elnököt támogató fegyveresekkel. Haiti fővárosában bezártak az üzletek, az iskolák, mert Jean Bertrande Aristide exelnök hívei napokon át törtek-zúztak. Port-au-Prince mellett az árvíz sújtotta Gonaives városában is fosztogatókkal és felfegyverkezett bandákkal csaptak össze a kéksisakosok. A polgárháborúhoz közelítő káoszban pár hét alatt több száz ember vesztette életét.
2008-tól kezdődően éhséglázadások törtek ki az országban az emelkedő élelmiszerárak miatt. Tüntetők csoportjai többször is megpróbálták megrohamozni az elnöki palotát Port-au-Prince-ben. Az ENSZ katonák azonban könnygázzal és gumilövedékkel oszlatták fel a támadó csoportokat. Az emberek csaknem 80 százaléka ekkor már - az ENSZ adatai alapján - naponta alig 2 dollárnak, azaz csaknem 400 forintnak megfelelő összegből tengődött.

Nyomor, bűnözés, kétségbeesés

Az egymást követő diktatúrák miatt és a zűrzavar következtében Haiti ma egész Amerika legszegényebb állama, leromlott infrastruktúrával, közigazgatással, közellátással, így a januári földrengés pusztító hatása fokozottan érvényesült a karibi országban.

A földrengés miatt, a legutóbbi adatok szerint legalább 170 ezer ember meghalt, csaknem 200 ezer embert megsérült. Ez az amerikai kontinens legsúlyosabb katasztrófája. A becslések szerint egy millióan váltak földönfutóvá. A főváros csaknem teljesen a földdel vált egyenlővé: iskolák, hotelek, kórházak pusztultak el és az elnöki palota is romba dőlt. A kétmillió lakosú Port-au-Prince utcáit reményvesztett, kétségbeesett haitiak tömegei és bűnözők lepték el.

A lövöldözések állandósultak, a szupermarketeket, a boltokat ellepték a fosztogatók, a segélyosztásokon zavargások törtek ki, a közbiztonság gyakorlatilag összeomlott. Port-au-Prince börtönéből 4 ezer rab elszökött. Külföldi katonai alakulatok és az ENSZ békefenntartók próbálják féken tartani a fosztogató bandákat.

Hogyan menthető, ami még menthető?

A haiti főváros több mint 70 százalékát újjá kell építeni, az akár tíz évig is eltarthat. Paul Farmer az ENSZ Haitibe akkreditált különleges követének helyettese szerint ehhez újjáépítési alapra volna szükség, amely finanszírozná a katasztrófa sújtotta ország talpraállását.

Haitinak 2006 óta a Nemzetközi Valutaalap mintegy 170 millió dollárnyi pénzügyi segítséget nyújtott a legszegényebbek számára indított programja keretében, és most további 100 millió dolláros azonnali pótlólagos hitelkeretet biztosított. Az Európai Unió több mint 400 millió euróval, míg az amerikai vállalatok és magánszemélyek eddig mintegy 70 millió dollárnyi segítséget ajánlottak fel. A Haiti egyetlen szárazföldi szomszédjának számító Dominikai Köztársaság nemzetközi donor konferenciának ad helyet, amelynek keretében egy 5 évre szóló, évente 2 milliárd dolláros krízisalapot terveznek felállítani a fejlett országok.
Sok állam pénzbeli támogatással, kutató- és mentőcsapatokkal, gyógyszeradományokkal segítik a dél-amerikai országot.

Forrás: wikipedia.com, Független Hírügynökség