Második esély

Azt gondolom, hogy egyéntől és szituációtól függően esély lehet a folytatásra. Ezt az esélyt lehet növelni, ha a felek meg tudják beszélni az érzéseiket. A legnagyobb gondot az okozza, hogy megcsalás esetén a megcsalt fél önértékelése csorbát szenved, ilyenkor hajlamos taktikázni, támadni, bosszút állni. Ekkor a folytatás esélye csökken.

Ne csak szívünkkel, eszünkkel is próbáljunk úrrá lenni a helyzeten. Ha már egyszer eljutottunk arra a pontra, hogy szemet hunyunk párunk csalfasága felett, ne mérgezzük a kapcsolatot féltékenykedéssel, gyanakvással. Természetesen a folytatás esélye függ attól is, milyen volt a pár kapcsolata korábban.

Fontos, hogy a félrelépés előtt mennyi önbizalommal rendelkeztünk: ha valakinek az önbecsülése erős alapokon nyugszik, egy ilyen eset valószínűleg kevésbé ingatja meg. Nem egy másik embertől függ a boldogságunk, önértékelésünk legfőbb forrása magunkban kell, hogy legyen.

Tökéletesen működő kapcsolatban is előfordulhat kirívó esetekben a megcsalás – pl. nyaralás a barátokkal -, s ennek nem is lesz nyoma, de az esetek többségében igenis van valami előzménye, valami nem úgy működik az egyik vagy a másik oldalon, ahogy kellene. Épp ezért lenne fontos, hogy a pár már a problémák megjelenésekor megbeszélje, mi okoz gondot, s ne megcsalás legyen a vége.

Léteznek nyitott kapcsolatok is, amikor a férfi előre tudja, hogy bizony meg fogja csalni a párját, attól függetlenül, hogy őt szereti. Ezzel a formával akkor van gond, ha mindez nincs kimondva, és nem ad lehetőséget a nőnek, hogy az el tudja dönteni, vállalja-e az ezzel járó terheket. Azt gondolom, ha minden jól működik egy kapcsolatban, akkor nincs szüksége egyik félnek sem arra, hogy kikacsingasson, ez az összetartozás szent és sérthetetlen.