Nyomozunk egy Kaméleon után

A 2000-res évek előrehaladtával egyre szórakoztatóbbá válik a magyar film, elég csak a Valami Amerikát, a Kontrollt, a Csak szex és más semmit vagy a Szabadság, szerelmet említenünk. 2008-ban pedig egy év alatt több olyan filmre ülhettünk be popcornt majszolgatva, melyekre garantáltan emlékezni fogunk évek múltán is.

Tavasszal Bacsó Péter utolsó filmjét, a Majdnem szűz című mozit láthattuk a szélesvásznon, mely egy új tehetségre, Ubrankovics Júliára hívta fel a nézők figyelmét. De ebben az évben került a nagyérdemű elé a klasszikus mese folytatása, a Kis Vuk is, mely ezúttal nem a rajzlapon született, hanem háromdimenziós animációként szórakoztatta a kicsiket és nagyokat egyaránt.

Szőke András sem várt tovább Bakkermann című komédiájával áprilisnál, melyből nem hiányozhatott jóbarátja, Badár Sándor sem, és az eredeti Szőke-humor. Bár a film alapvetően vígjáték, a nevettető percek közé komoly társadalmi „látlelet” is vegyült, a helyszín pedig természetesen egy kis falu, ahol egyszerű emberek igyekeztek maradandót alkotni azzal, hogy megsütik a világ legnagyobb kenyerét.

Márai Sándor egyik regénye is vászonra került Eszter hagyatéka címmel. A filmet Sipos József rendezte és olyan neves színészeket nyert meg a klasszikus mű életre keltéséhez, mint Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Cserhalmi György, Nagy-Kálózy Eszter, Eperjes Károly, és Szilágyi Tibor az ifjabb generáció pedig Kolovratnik Krisztiánnal és Hámori Gabriellával képviseltette magát.

Őszre került a magyar közönség elé A nyomozó, a filmmel együtt pedig egy új rendezőtehetség, Gigor Attila. A szakma már az év elején rendezett Filmszemlén megismerte és díjazta az „ifjoncot”, később pedig több nemzetközi díjat is bezsebelt, többek között Karlovy Varyban nyerte el a zsűri különdíját és a Nemzetközi Filmklubok Szövetségének elismerését, a Don Quijote-díjat. A krimi “egészséges” arányban ötvözi a művészfilm és a közönségfilm elemeit, így nemcsak a kritikusok, hanem a nézők is díjazták, és jegyet váltottak rá a mozipénztárakban.

A 70-es években Svédországba, majd Amerikába vándorolt Csupó Gábor, aki Hollywoodban már csillagot is kapott animációs filmejeivel szerzett sikereinek elismeréseként, hazahozta félig kész filmjét 2008-ban. Az Immigrants – Jóska menni Amerika! Kálomista Gábor segítségével végső formát öltött, és októbertől bárki láthatta a hazai mozikban a felnőtteknek szánt történetet. A rajzolók olyan sztárok karikatúráit varázsolták a vászonra, mint Brad Pitt, Jennifer Aniston, Sylvester Stallone, Christina Aguilera, Denny de Vito vagy Madonna.

December 4-én startolt a Kaméleon, mely a korábbi két filmjével több mint egymillió nézőt gyűjtő Goda Krisztina harmadik nagyjátékfilmje. A Csak szex és más semmi, valamint a Szabadság, szerelem rendezője le sem tagadhatná, hogy Nagy-Britanniában és az Amerikai Egyesült Államokban tanulta a szakmát. Eddigi munkái rendhagyóak a magyar filmek sorában, és olyan képi világot jelenítenek meg – különösen a legújabb, a Kaméleon –, melynek láttán azt gondoljuk, egy Hollywoodban készült filmmel van dolgunk, egészen addig, míg fel nem tűnik az első ismerős arc. A csavaros történet főszereplője Nagy Ervin, a mozit mellette Hámori Gabriella, Kulka János, Csányi Sándor, és Trill Zsolt színesíti.