
Némedi Mari: Én vagyok a legjobb banya!
A színésznő, aki többek közt a Rubíban is szinkronizál, elárult néhány kulisszatitkot.
Némedi Mari meglehetősen rutinos, ha szinkronizálásról van szó. Számos filmet, mesét tudhat a háta mögött és szinte alig akad olyan sorozat, amelyben ne csendülne fel a hangja. Az RTL Klubon jelenleg is futó Rubí, az elbűvölő szörnyetegben Mariquitaként hallhatjuk.
- A Rubíba véletlenül csöppentem bele, már a közepe-vége felé. Azért kedvelem az ilyen sorozatokat, mert sok munka van velük. Bevallom őszintén, sokszor nem is tudom, éppen melyik szappanoperát készítjük – kivéve, ha főszerepről, hangsúlyosabb karakterről van szó -, mert egyik stúdióból beesünk a másikba. Egy rendező azt mondta egyszer, szinte nem is létezik már olyan film, amelyben Némedi Mari ne szinkronizálna.
Vajon egy olyan színésznek, aki ennyi sorozatban közreműködik, van kedvence?
- Bár nem mindegyik produkciót ismerem, amelyhez a hangomat adom, azért akadnak favoritok is. Jó szívvel gondolok vissza az Esmeraldára, ez volt az első igazi szappanopera itthon és én szinkronizáltam a dadát. A másik nagy kedvencem – ez ugyan nem sorozat – az Apáca Show, amelyben a duci nővérnek kölcsönöztem a hangom. Egyébként a különféle sorozatokat sokszor magánemberként is figyelemmel kísérem, de azért csinálni jobban szeretem őket, mint nézni.
Maritól azt is megtudhattuk, hogyan zajlik maga a munkafolyamat és mi alapján választanak hangot egy-egy karakternek.
- Bemegyünk, kapunk egy fülhallgatót és élesben megy a felvétel. Ha eltévesztettük, akkor próbának számít, ha nem, akkor haladunk is tovább. Muszáj gyorsan dolgozni, sok csatorna van, sok filmmel, ki kell elégítenünk az igényeket. Van egy körülbelül 20-30 emberből álló mag, akik állandóan ezt csinálják, a rendezők már ismernek minket. Mozifilmeknél tartanak casting, de a sorozatoknál már nem igazán. Vannak "szőkébb" vagy "feketébb" hangok. Úgy vettem észre, hogy ha az ember szinkront csinál, akkor a nézők általában nem azonosítanak a szereppel. Én többször voltam boszorkány különböző mesékben, például Bibircsóka a Hupikék törpikékben, mégsem így tartanak számon. Egy kolléganőm jegyezte meg egyszer viccesen, hogy én vagyok a "lejgobb banya".
Bár a nézők nem társítanak személyt a hangokhoz, azért akadnak kivételes esetek. Mari elárulta, hogy volt egy olyan szerepe, amely a magánéletébe is "beférkőzött".
- A Fiúk a klubból című sorozatban a homoszexuális fiúk anyját szinkronizáltam. Érdekes, hogy vele sokszor azonosítottak. Rengeteg meleg barátom van, és gyakran előfordul, hogy ha elmegyek velük szórakozni, akkor nem Némedi Mari vagyok, hanem Debbie. Sőt, még a tanácsomat is ki szokták kérni, mintha tényleg Debbie lennék.















