Egy szultán elleni merényletben Ibrahim súlyosan megsebesül. A férfi megmenti Szulejmán életét, ám ő hajszál híján az életét veszti.

Szulejmán seregeit a rodoszi hadjárat közben támadás éri. Az uralkodó hajója is elsüllyed, de a szultán túléli a támadást.

Elkezdődik a rodoszi hadjárat. Az Oszmán Birodalom hatalmas sereggel indul a földközi-tengeri sziget felé.

Az utolsó egyeztetések folynak, s a szultán seregei készen állnak a rodoszi hadjáratra. Hürrem újra állapotos, a hírt kétségbeesetten fogadja Mahidevran.

Az európai királyságok Velence közvetítésével próbálnak békeszerződést kötni a szultánnal, sikertelenül. Hürrem megfenyegeti Ibrahimot, akit megdöbbent a lány merészsége és éleslátása.

Hürrem féltékenységi rohamot rendez, amikor rájön, hogy Szulejmán egy ágyassal töltötte az éjszakát, miközben ő a gyermekükkel vajúdott.

Híre megy Európában, hogy az Oszmán Birodalom újabb hadjáratra készül. Mikor Rodosz helytartója kézhez kapja Szulejmán fenyegető levelét, a pápához fordul segítségért.

A szultán továbbra is rodoszi hadjáratára készül. Elrendeli seregei toborzását, és új hajók megépítését. Rodosz továbbra sem veszi komoly fenyegetésnek az Oszmán Birodalmat.

Az oszmán sereg tavaszi hadjáratára készül. A célpont ezúttal Rodosz szigete. A szultán azonban megtévesztésre készül.

A szultán hazatér a háborúból. Örömteli hír fogadja, miszerint Hürrem várandós. Ám sokáig nem örülhet, mert a lányt megmérgezik.

Szulejmán serege beveszi Nándorfehérvárt. A sikeres ostromot követően a szultán télre visszaparancsolja a hadát.

Szulejmánnak sikerül a cselt végrehajtani és meglepni Lajost egy esküvői lakomán. Lajos és kísérete azonban megszökik egy titkos alagútrendszeren át.

Megkezdődik Szulejmán hadjárata. A szultán Buda helyett a Magyar Királyság déli erősségét, Nándorfehérvárt tűzi ki célpontnak.

A háború előkészületei befejeződnek, a szultán serege készen áll az indulásra. Európa lekezelően figyeli az eseményeket, Lajos túlságosan is megbízik a támogatóiban.

A szultán serege felkészül a hadjáratra. Szulejmán II. Lajos válaszát, a követ lefejezését hadüzenetnek veszi, és elrendeli a sereg mozgósítását.

Szulejmán hadseregét erősítve még több hajót építtet, s még több ágyút öntet, hogy mielőbb megindíthassa nyugati hódító hadjáratát.

A szultán követet küld II. Lajos magyar királyhoz, hogy kötelezze az adók megfizetésére. A király válaszul lefejezteti a követet, így jelezve, hogy a keresztény Európa nem fog behódolni az oszmán uralkodónak.

Folytatódnak a nagy hadjárat előkészületei, s az oszmán sereg egy része Egyiptomba indul, hogy leverje az ottani lázadásokat.

Az Oszmán Birodalom újra összeütközésbe kerül a Magyar Királysággal. Szulejmán követeket küld Budára, noha már fontolgatja, hogy óriási hadseregével megtámadja Magyarországot.

Szulejmán trónra jutásának természetesen Európa-szerte híre megy, akárcsak reformjainak, miszerint a Földközi-tengeren zajló árucseréket is kézben akarja tartani.